Volt ám nagy döbbenet, amikor a világ nyugatabbik fele ráeszmélt mit is jelentenek valójában a Dragon Ball hőseinek neve, de minimum ekkora volt a megrökönyödés mértéke a Naruto esetében is. Nagyjából úgy képzelem Akira Torijama és Masashi Kishimoto névadó ötleteléseit, hogy a konyha közepén szétnézve vadul jegyzetelnek a vázlatfüzetbe: ezt a karaktert sárgarépának hívják, amaz hűtő lesz, a harmadik meg a népszerű ramen topping naruto(maki).

Az élet mondjuk a legendás alkotókat igazolta. A Dragon Ball és a Naruto talán a világ két legnagyobb hatású animéje lett, függetlenül a karaktereinek nem ritkán idióta elnevezéseitől. De akad olyan eset is, amikor japán történelmi alakok, legendás hősök és vezetők adják a fő inspirációt, mind a névadásban, mind pedig a karakterisztikákban. Van ilyen a Dragon Ballban és a Narutóban is – utóbbi pedig azért is érdekes, mert az egyik legnépszerűbb hős eredetileg pont egy ilyen japán történelmi figuráról kapta a nevét (is).

Sivatagi Gaara, vagy hívjalak inkább…

Kotarou Fuuma-nak? Bizony, Kishimoto eredetileg így nevezte el az animéjének egyik legjobb és legimádottabb karakterét, aki konkrétan az utolsó utáni pillanatokban lett végül Gaara. Kishimoto erről a japán (magyarul nem, és angolul fordításban is csak később olvasható) Naruto Meigen Shū – Kizuna magazinnak mesélt még néhány éve, amikor elárulta, hogy az egyfarkú jinchūrikije hónapokon keresztül a japán történelem egyik nagyon is létező személyének, Kotarou Fuuma nevét viselte.

A Fūma ninjaklán ötödik vezetője bár a valóságban nem sok érdeklődést mutatott a homok iránt, ellenben messze híres volt a gerilla-akcióiról, valamint a fondorlatos haditerveiről. A japán folklórban előszeretettel ábrázolják démoni alakban – ezzel is táplálva a köré szőtt mendemondákat, miszerint Fuuma maga is félig démon volt. A legendák szerint legnagyobb riválisa és nemezise a japán történelem egyik legnagyobb alakja, Hattori Hanzo volt, akit csapdába csalva győzött le végül. De ezt csak a legendák állítják.

Kishimoto szerint Gaara karakteréhez nagyon jól illett a Kotarou Fuuma név, amikor azonban néhány héttel a manga leadása előtt megmutatta a vázlatokat a szerkesztőjének, az hevesen tiltakozva dobta azokat vissza, mondván, hogy ezt a szereplőt nem hívhatják úgy, ahogy.

„Akkor mégis hogy kellene hívni?” – kérdezte abszolút érthető ingerültségében Kishimoto. – „Gaara.” – hangzott a teljesen rögtönzött szerkesztői válasz.

Vagyis nem is annyira rögtönzött. Kishimoto amint meghallotta a Gaara nevet, azonnal rábólintott, de mint a manga leadása után kiderült a szerkesztőnek azért ez a név villant át az agyán legelőször, mert korábban pont a Gaara Yuzawa síközpontban üdült. De ekkor már késő volt: a manga már a nyomdában, kiadásra készen, esély sem volt a változtatásra. A többi már történelem: megjelent a Naruto 4. kötete, annak 35. fejezete pedig egy újabb közönségkedvencet ismertetett meg a világgal – akiről még Kishimoto sem gondolta volna, hogy ekkora hatással lesz az olvasókra és a nézőkre.