Az Intel 12. generációja óta hibrid magokkal találkozhatunk a processzorokban. A cég mérnökei úgy döntöttek, hogy kétféle magot is pakolnának a kupak alá. Az Efficiency, azaz E magok a könnyedebb feladatok futtatásáról gondoskodnak, míg a P azaz a Performance magok a játékokat és komolyabb alkalmazásokat szolgálják ki. A 13. és a 14. generációban egyre csak nőtt az E-magok száma, ám még Intel oldalon is 8 magban csúcsosodik ki a P magok száma, messze még a 10-es, 12-es álomhatár. Igen ám, de csak papíron működtek tökéletesen együtt ezek a magok.
A valós tapasztalatok alapján hamar kiderült, hogy a szoftveres oldalról még van még min alakítani. Legyen szó Windows vagy Linux rendszerről, mindkét esetben előfordul a mai napig, hogy rossz magokra kerülnek az egyes szálak és feladatok. Nem véletlen, hogy sokan kikapcsolják BIOS szinten az E magokat, hiszen így több és nem utolsó sorsban stabilabb FPS-t kapnak játékok alatt. Szintén erre nyújt megoldást az Intel APO nevet viselő programja, ám csak korlátozott támogatással rendelkezik. Az Intel azonban bemutatott egy olyan generációt, ami mentes az E magoktól.
Hivatalosan is bemutatkozott az Intel Bartlett Lake
- Az Intel Core Series 2 családot erősítik a processzorok, holott az LGA 1700 foglalatot (12. – 14. generáció) támogatják.
- Csak és kizárólag P magokat találhatunk a kupak alatt
- Ez ideálissá tenné játékok alá, ám elsősorban ipari rendszerekhez ajánlják
A széria csúcsmodellje a Core 9 273PQE, amely 12 teljesítménymagot (P-core) kapott, ennek köszönhetően 24 szállal gazdálkodhat. Az egyes magok pedig akár 5,9 GHz-es boost órajelig is felmászhatnak. A TDP a szokásos 125 watt, ám jól tudjuk, hogy a valóság ennél jóval zordabb is lehet. A széria remek opció lehetett volna a gamer felhasználókat, hiszen az E magok nélkül jóval biztosabb, stabilabb FPS értékeket kaphatnának. Bár hivatalosan a játékosokat mellőzi a cég, nem lepődnénk meg, ha előbb-utóbb felbukkannának ezek a processzorok asztali környezetben is.
