Aki Linuxon vagy akár Windowson játszik, az pontosan tudja, hogy 8 GB videomemóriával néha milyen kellemetlen helyzetbe kerülhet az ember. A játék ugyan elindul, de a rendszer előbb-utóbb elkezdi a videokártya memóriáját a rendszermemóriával pótolni és ettől a teljesítmény szép lassan a padlóra kerül, az FPS dropok pedig közel játszhatatlanná teszik a játékot. A Valve Linux grafikus driver csapatának egyik fejlesztője, Natalie Vock most egy ötletes megoldással állt elő, amely alapvetően változtatja meg azt, hogy a rendszer hogyan osztja el a videomemóriát a futó alkalmazások között. Az első eredmények biztatóak: a Cyberpunk 2077 Steam Playen, 8 GB-os videokártyán érzékelhetően jobban fut az új patchek segítségével.
A probléma lényege eddig az volt, hogy a Linux alapértelmezett memóriakezelése nem tett különbséget az előtérben futó játék és a háttérben ketyegő kisebb alkalmazások között, ha valami kifogyott a videomemóriából, az operációs rendszer kvázi véletlenszerűen döntötte el, hogy mit pakol ki onnan. Ez azt jelentette, hogy akár a teljes képernyős játék is kikerülhetett a VRAM-ból , miközben a háttérben futó, jóval kisebb prioritású folyamatok csendben ott ültek a videokártya értékes memóriáján.
A Valve lehet a 8 GB-os videokártyák megmentője
Natalie Vock megközelítése két oldalról támadja a problémát egyszerre. A Linux kernelbe kerülő patchek a DRM device memory cgroup controller és a TTM memóriakezelési kód módosításait tartalmazzák. Érthetően fogalmazva: mostantól a rendszer tudja, melyik alkalmazásnak kell prioritást adni a videomemórián belül. A felhasználói térben két új csomag jelenik meg: a dmemcg-booster egy systemd szolgáltatás, amely az előtérben futó játékoknak biztosít elsőbbséget a videomemória-foglalásban, a plasma-foreground-booster pedig a KDE Plasma asztali környezetben gondoskodik arról, hogy a teljes képernyős játék mindig első helyen álljon a VRAM prioritási sorrendben. KDE nélkül a Valve Gamescope compositor újabb verziói töltik be ezt a szerepet.
A patchek egyelőre a CachyOS Linux disztribúcióban érhetők el a legkönnyebben, ahol alapból beépítve megtalálható az egész rendszer, tehát nem kell kézzel barkácsolni semmit vagy parancsokat írogatni parancssorba. A hosszabb távú cél az, hogy ezek a változtatások bekerüljenek a Linux kernel főágába és a hivatalos KDE csomagokba is, de ez még időt vesz igénybe. Addig is, ha 8 GB-os videokártyával játszol Linuxon és belefutottál már a VRAM okozta lassulásokba, érdemes szemmel tartani a CachyOS rendszerét.
