A tudósok megfigyelései gyorsan terjednek, miután felfedezték, hogy egy 12 fényévnyire lévő bolygó légköre vizeletszagú.

Igen, jól olvastad: a James Webb űrteleszkóp 2026 áprilisában végzett vizsgálata kimutatta, hogy az „Epsilon Indi Ab” gázbolygó ammóniával teli pehelyfelhőkkel rendelkezik, ami vegyi anyag mind az emberek, mind az állatok vizeletében megtalálható. Az Epsilon Indi Ab-t először 2002-ben fedezték fel, és létezését hivatalosan 2018-ban erősítették meg. Exobolygónak tekintik, amit a NASA a saját Naprendszerünkön kívüli bolygóként definiál, és egy a Napunktól eltérő csillag körül kering. A felfedezése óta eltelt több mint 20 évben a tudósok gondosan megfigyelték a gázóriást, és legutóbb vízjégfelhők jelenlétét fedezték fel a légkörében.

A bolygó sokak szemében Pisi-bolygó lett

Ezek a felhők hasonlóak a Föld légkörében nagy magasságban található pehelyfelhőkhöz. De míg a mi felhőink többnyire vízgőzt szállítanak, az Epsilon Indi Ab felhői sokkal csípősebbek. A tudósok először azt feltételezték, hogy a Jupiterhez hasonlóan ez a bolygó hatalmas mennyiségű ammóniagázzal rendelkezik, ami miatt a levegőben erősen pisiszag van. Bár jelentős mennyiségű ammónia van jelen, a két bolygó összehasonlítása valamivel kevesebb ammóniát mutatott, mint amire számítottunk.

Ez azonban nem akadályozta meg az internet népét abban, hogy felfigyeljen erre, és elnevezze a bolygót Pisi-bolygónak. Nagyon remélem, hogy nem lakik ott senki, mert ezzel valószínűleg most nagyon megsértettük őket.

PISS PLANET FOUND

JWST discovered Epsilon Indi Ab — a Jupiter-sized beast 7.6x Jupiter’s mass with an ammonia-rich atmosphere that literally smells like piss. pic.twitter.com/pw5yDAc43l

— ISSPissTracker (@ISSPissTracker) May 5, 2026

„Ez jól mutatja a JWST-nek köszönhetően elért hatalmas előrelépést” – mondta James Mang csillagász. „Ami egykor lehetetlennek tűnt kimutatni, most elérhető közelségbe került, lehetővé téve számunkra, hogy megvizsgáljuk ezen légkörök szerkezetét, beleértve a felhők jelenlétét is.”

Az Epsilon Indi Ab egy gázóriás típusú exobolygó, ami egy K-típusú csillag körül kering, azaz kisebb, hűvösebb és hosszabb élettartamú, mint a miénkhez hasonló G-típusú csillagok. „Szuper-Jupiternek” tekintik, mivel tömege többszöröse a Naprendszerünk bolygójának, de hasonló összetételű, mint a gázóriásé.